Hol keressük: A kecsege a tiszta, mély vizű folyóink lakója, kedveli az agyagos szakadó partoldalakat (kérészes part), ahol legfontosabb táplálékát is megtalálja.
Olvasd továbbHarcsa horgászata és ismertetése
Előfordulás: Vizeink legnagyobbra növő, állóvizekben és folyókban egyaránt elterjedt ragadozó hala. Az európai harcsa (Silurus glanis L.) természetes elterjedési területe Közép- és Kelet-Európa,
Olvasd továbbCompó horgászata és ismertetése
Hol keressük: A compó lassú folyású folyó és állóvizeink lakója. Elsősorban iszapos, növénnyel sűrűn benőtt vízterületeken keressük.
Olvasd továbbBalin horgászata és ismertetése
Hol keressük: A balin tartózkodási helye megegyezik a kishalak tartózkodási helyével, mindig követi a kishal rajokat, a nagyobb példányai magányos farkasként, kisebb egyedei csapatban tizedelik az apróhalakat. Folyóvizeken általában sebes szakaszokat felváltó limányos részeken, sarkantyúk, gátak tövénél, erőművek oxigéndús alvizén. Általában a felszín közelében tartózkodik, sokszor látott hallá válik amint …
Olvasd továbbTörpeharcsa horgászata és ismertetése
Úszóval vagy fenekezéssel egyaránt fogható. Csaliként elsősorban a giliszta jöhet számításba, de az apró élő halcsali, a halszelet is jól megteszi: a halcsalikra általában a nagyobbja jön. Horgászata fenekező módszerrel a legelterjedtebb. Akár csúszó-, akár végólmos fenekezőkészséggel eredményesen horgászhatjuk. Amilyen igénytelen halfaj, oly kevés gondot okoz a horgászatához szükséges készség …
Olvasd továbbMenyhal horgászata és ismertetése
Életmódja A menyhal az egyetlen édesvízi tőkehalféle. Kevesen ismerik és még kevesen horgásznak erre a haltípusra, ez főleg azért is lehet mert nyáron a meleg vizet nem kedveli és ezért télen lehet fogni, mikor már a víz 10 fok alá csökken.A menyhal a mélyebb, tiszta és hidegebb vizeket kedveli, ezért …
Olvasd továbbPonty horgászata és ismertetése
(Cyprinus carpio) Elterjedés, élettér Az egész földön a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. Eredeti élőhelyét nyáron felmeleged, sekély vizű tavak, holtákag, folyók mellékágai alkották. Azonban ma már a telepítéseknek köszönhetően már olyan vizekben is előfordul, amely nem felel meg a ponty környezeti igényeinek. Az állat életmódjára (és rendszerint a többi …
Olvasd továbbSebes pisztráng horgászata és ismertetése
Elterjedés, élőhely: Sebes pisztráng (Salmo trutta) Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Hideg vízű patakokban, alpesi tavakban találja meg igazán életfeltételeit, kedveli az oxigéndús sebes folyású patakokat. Európában és Amerikában õshonos, számos rokona él még földünk vizeiben. Magyarországon csak a sebespisztráng őshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak. Hazánkban az Északi középhegység, …
Olvasd továbbKeszegfélék horgászata és ismertetése
A dévérkeszeg teste oldalról lapított magas, a fiatalabb példányok világosabbak (pikkelyeik ezüstösek), az öregebbek sárgásbronzosak. Herman Ottó a nagy polihisztor a „keszegjellem legtörzsökösebb alakjaként” jellemezte.Kedveli a lassabb folyású folyókat, nagyobb tavakat, holtágakat (Dunában, Tiszában, Körösökben, állóvizek közül a Balatonban a Velencei-tóban, a Tisza-tóban nagy állományban élnek). Szinttáj is van róla …
Olvasd továbbKárász horgászata és ismertetése
Elterjedés, élőhely: Kárász (Carassius carassius) A kárász Európa minden folyó illetve álló édesvizében előfordul, kivéve a hideg vizű mély tavakat sebes folyású patakokat. Oxigénigénye csekély, így mocsarakban lápokban is előfordul. Tavakban a gyorsan felmelegedő part menti vizekben tanyázik előszeretettel, nádtisztások szélén, hínarasokban találja meg igazán kedvező életfeltételeit. Csak a …
Olvasd továbbFekete sügér horgászata és ismertetése
Elterjedés, élőhely: Fekete sügér (Micropterus salmoides) Észak-Amerikából került magyarországra. Fõként tógazdaságokban, illetve elvétve, kavicsos-homokos természertes vizekben található. Természetes vizeinkben csak elvétve fordul elõ, elszaporítása esetén tavaink fõ horgászhala lehetne. Rendkívüli szemfülessége, gyorsasága miatt a tengerentúlon közkedvelt horgászhal. Testfelépítés: Teste oldalról lapított, feje és szája nagy méretû. Szájában apró fogak találhatók, …
Olvasd továbbCsuka horgászata és ismertetése
Ha a víz hőmérséklete csökken és a táplálékállatok a mélyebb vizekre húzódnak, ilyenkor a csuka korgó gyomorral követi őket, ilyenkor nincs megszokott leshelye, vándorol. Lék alól is kitűnően horgászható. Szaporodás egyedfejlődés: Ívása február-március környékére esik. Télen nem vermel Származás, elterjedés, élettér: A csuka valamennyi édesvizünkben megtalálható, kivételt képez talán a hegyvidéki patakok …
Olvasd továbbAngolna horgászata és ismertetése
Előfordulás Vándorló életmódot folytató, az édesvizekben növekedő, de csak a tengerben szaporodó halfaj. Magyarországon csak olyan vizekben él jelentős állománya, ahová rendszeresen telepítették (Balaton, Fertő tó, néhány zárt holtág-, mellékág). Telepítése a 90-es évek elején abba maradt, azonban hosszú élettartama miatt jelentős állomány maradt fent. Ahol korábban nem telepítették, ott …
Olvasd továbbAmur horgászata és ismertetése
Amur (Ctenopharyngodon idella) Elterjedés, élőhely: Az amur őshazája Kína, de előfordul Oroszország keleti részén fekvő melegebb vízű folyóiban, tavaiban. Az 1970-es évek elején Magyarországon a szakemberek kezdtek gondolkodni, hogy kellene egy olyan halfaj aminek fő táplálékát képzi a vizeinkben olyannyira elszaporodott vízinövényzet, az első példányok 1973-ban érkeztek meg hazánkba. Kedveli …
Olvasd továbbMárna horgászata és ismertetése
Márna (Barbus barbus) Előfordulás Magyarországon két faj őshonos a Petényi márna (Barbus meridionali petényi) és a Márna (Barbus barbus). A Petényi márna tiszta vízű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farokúszó vonalát. A Petényi …
Olvasd továbbSüllő horgászata és ismertetése
Busa horgászata és ismeretetése
Elterjedés, élőhely: A busát Magyarországra az 1970-es évek elején importálták, azzal a céllal hogy a vizeinkben egyre nagyobb mértékben felszaporodott fitoplanktont fogyassza. Eredeti hazája Ázsia keleti része, Kína. Magyarországon szinte minden álló és folyóvizünkben megtalálhatók állományai. A Balatonba és a Velencei tóba is betelepítették, napjainkban nagy gondot jelent a lehalászása, …
Olvasd továbbSügér horgászata és ismertetése
Leírása: Teste zömök, oldalról lapított és elöl meglehetősen magas. Szája csúcsállású. Szilárdan ülő pikkelyei hátsó szélükön fogazottak (fésűs pikkely), ezért teste érdes tapintású. Kopoltyúfedőjének hátsó szélén egy nagy tüske ül. Két hátúszóját alacsony bőrszegély köti össze. Első hátúszójában kizárólag tüskék (kemény sugarak), a másodikban főként lágy sugarak vannak. …
Olvasd továbbPaduc horgászata és ismertetése
Afrikai harcsa horgászata ismertetése
(Clarias gariepinus) Testformája leginkább a mi menyhalunkéhoz hasonlít, lapos feje testtömegéhez viszonyítva kisebb, mint más harcsáké. Vadon nálunk nem fordul elő, hiszen a tartósan 15 Celsius-fok alatti hőmérsékletet nem viseli el, esetleg olyan tavakban élhet meg, amelyeket termálvíz táplál. Az intenzív haltermelő telepeken nevelt afrikai harcsa természetes vizekbe nem telepíthető, …
Olvasd továbbNaphal horgászata és ismertetése
Észak-Amerikából származó, betelepített hal, nevét a kopoltyúfedőn található vörös foltról kapta. Németországból került Magyarországra 1905-ben, nálunk nem őshonos faj. Leggyakrabban bányatavakban szaporodik el. A sóderes aljzata kiváló élőhelyet biztosít számára. A kékkopoltyús naphal a legismertebb. A család legnagyobb testmérettel rendelkező tagja, kedvelt horgászhal, mert kifogásakor jól küzd. Átlagos testsúlya 500 …
Olvasd tovább