A Dévérkeszeg (Abramis brama) az európai édesvizek egyik legismertebb és leggyakoribb keszegféléje. Jellegzetes, magas hátú, oldalról erősen lapított teste, ezüstös csillogása és szürkés árnyalatú háta miatt könnyen felismerhető. A faj a Kárpát-medence vizeiben különösen elterjedt, nagy csapatokban mozog, és a horgászversenyek egyik meghatározó halaként tartják számon. A dévérkeszeg a magyar vizek egyik legelterjedtebb keszegféléje, nagy…
Téli csukázás jégen – biztonság, technika és taktika A téli csukázás különleges élmény: csend, ropogó jég, tiszta, hideg levegő és a pillanat, amikor a zászló felpattan, vagy a bot spicce megmozdul. Hogy ez az élmény biztonságos és eredményes legyen, három alap területre érdemes figyelni: a jégre vonatkozó biztonsági szabályokra, a technikai fogásokra (a lékvágástól a…
Felszerelés a csukázáshoz – bot, orsó, előke, zsinór A csukázásnál a jó helyválasztás és a megfelelő csali sokat számít, de a felszerelésed dönti el, hogy a kapásból mennyire lesz biztosan partra segített hal. Az alábbi útmutató közérthetően, mégis alaposan végigveszi, milyen botot, orsót, előkét és zsinórt érdemes választani különböző módszerekhez, és hogyan tartsd karban a…
Csukás helyek olvasása – nádas, törés, árnyékos szakaszok felismerése A csukázás egyik legnagyobb titka nem a csaliban vagy a felszerelésben rejlik, hanem abban, hogyan olvasod a vizet. Ha megérted, mit üzen a vízfelszín, a part és a rejtett tereptárgyak, sokkal gyorsabban találsz aktív halat. Ez a cikk közérthetően, sallangok nélkül mutatja be, hogyan ismerheted fel…
Csukázás folyóvízen – sodrás, medertörések, visszaforgók kihasználása A folyóvízi csukázás egyszerre kihívás és óriási élmény. A sodrás, a mederalakulatok és a vízjárás mind-mind befolyásolják, hol áll a csuka és hogyan tudjuk megfogni. Ebben az útmutatóban közérthetően végigmegyünk a folyóvízi sajátosságokon, a szerelékek stabilizálásán, a csalivezetésen, és megmutatjuk, mikor hatékony a vontatott (vezetett) módszer, illetve mikor…
A csuka az édesvizek ikonikus ragadozója: türelmes lesvadász, aki egyetlen villámgyors rohammal dönt a zsákmány sorsáról. Ha megértjük, mi váltja ki ezt a reflexet, mikor „kapcsol be” az étvágy, és milyen ingerekre reagál megbízhatóan, látványosan nő az esélyünk a következetes fogásokra. Ebben a cikkben az etológiai (viselkedési) szempontokra támaszkodunk, egyszerű, terepen használható tanácsokkal: hogyan olvassuk…
A csukázás alapjai – mikor, hol és mivel érdemes próbálkozni? Ha szeretsz a partról vagy csónakból ragadozóra horgászni, a csuka mindig izgalmas kihívás. Ez a cikk egyszerű, mégis részletes útmutatót ad arról, hol keresd, mikor a legfogósabb és milyen felszerelést, csalit érdemes választani. Kerüljük a túlzott szakszavakat, inkább gyakorlati tanácsokkal szolgálunk — kezdőknek és tapasztalt…
Élőhalas csukázás – etikusan és hatékonyan Az élőhalas csukázás sokunk kedvence: a természetes csali látványa, a hatalmas, villámgyors támadás és a versenyszituáció adta izgalom nehezen pótolható. Ugyanakkor élőcsalival dolgozni felelősséget is jelent: a csalihalak tartása, kezelése és a fogott csukák kiemelése során tudatosan kell védenünk mind a csali, mind a célhal épségét. Ebben a cikkben…
Csuka az egyik legnépszerűbb végcél a ragadozóhorgászatban: izmossága, gyorsasága és ravaszsága különleges megközelítést igényel. A műcsalis csukázásban a villantók, wobblerek és gumihalak a leggyakoribb és leghatékonyabb eszközök. Ebben a cikkben egyszerű, gyakorlatias tanácsokat adok arról, mikor melyik csali a nyerő, milyen színeket és mozgásmintákat használjunk különböző vízviszonyok mellett, és hogyan vezessük a csalit sekély, illetve…
Csukázás tavasszal – az ívás utáni táplálkozási roham kihasználása A tavasz a csukahorgász egyik legizgalmasabb időszaka. Az ívás után a csuka néhány napos pihenőt tart, majd újra étvágyra kap, és gyakran a part közelében kezdi hajtani a kisebb halakat. Ilyenkor a sekély, gyorsan melegedő részek felértékelődnek, a nappali órák pedig sokszor jobb lehetőséget kínálnak, mint…
Az ősz a csukahorgászat aranykora. A víz lassan lehűl, a kishalak rajokba tömörülnek, a csuka pedig felkészül a télre: többet mozog, többet eszik, és bátrabban ront rá a nagyobb falatokra is. Ebben a cikkben közérthetően végigvesszük, hogyan változik a csuka viselkedése a lehűléssel, milyen csalivezetés és szín működik a legjobban, és miért érdemes ilyenkor nagyobb…
Amur ismertetése Amur (Ctenopharyngodon idella) – a hazai horgászok és halgazdálkodók által jól ismert, növényevő pontyféle, amely különleges ökológiai szerepével és sajátos viselkedésével tűnik ki a hazai vizekben. Az amur (fehér amur) távol-keleti eredetű halfaj, amelyet növényevő tulajdonsága miatt honosítottak meg. Tudományos név: Ctenopharyngodon idella. Rend: Cypriniformes. Család: Cyprinidae. Hosszúkás, hengeres test, zöldes hát, ezüstös…
A Ponty ismertetése Ponty (Cyprinus carpio) – a Kárpát-medence egyik legjobban ismert és leggyakrabban horgászott halfaja. A ponty Magyarország legnépszerűbb békés hala, egyben a legtöbbet telepített halfaj. Jelentős szerepe van a horgászatban és a gasztronómiában is. Tudományos név: Cyprinus carpio. Rend: Cypriniformes. Család: Cyprinidae. Átlagos hossza 30–60 cm, de elérheti a 20 kg-ot is. Teste…
Hol keressük: A kecsege a tiszta, mély vizű folyóink lakója, kedveli az agyagos szakadó partoldalakat (kérészes part), ahol legfontosabb táplálékát is megtalálja.
Előfordulás: Vizeink legnagyobbra növő, állóvizekben és folyókban egyaránt elterjedt ragadozó hala. Az európai harcsa (Silurus glanis L.) természetes elterjedési területe Közép- és Kelet-Európa,
A compó (Tinca tinca) Európa és Nyugat-Ázsia őshonos, különleges megjelenésű pontyféléje, amely a növényzettel benőtt álló- és lassan áramló vizek jellegzetes faja. Halk mozgása, vastag nyálkarétege és sötétzöld árnyalata a vízinövények közt rejtőzködő életmódhoz alkalmazkodott. A faj különlegessége, hogy sokáig észrevétlen maradhat egy állományban, mégis fontos szerepet tölt be az üledék–növényzet–gerinctelenek anyagforgalmában és a táplálékhálózatban….
Hol keressük: A balin tartózkodási helye megegyezik a kishalak tartózkodási helyével, mindig követi a kishal rajokat, a nagyobb példányai magányos farkasként, kisebb egyedei csapatban tizedelik az apróhalakat. Folyóvizeken általában sebes szakaszokat felváltó limányos részeken, sarkantyúk, gátak tövénél, erőművek oxigéndús alvizén. Általában a felszín közelében tartózkodik, sokszor látott hallá válik amint rabol, vagy csak egyszerű méltósággal…
Úszóval vagy fenekezéssel egyaránt fogható. Csaliként elsősorban a giliszta jöhet számításba, de az apró élő halcsali, a halszelet is jól megteszi: a halcsalikra általában a nagyobbja jön. Horgászata fenekező módszerrel a legelterjedtebb. Akár csúszó-, akár végólmos fenekezőkészséggel eredményesen horgászhatjuk. Amilyen igénytelen halfaj, oly kevés gondot okoz a horgászatához szükséges készség összeállítása. Bármilyen fenekezőbot, tároló- vagy…
Életmódja A menyhal az egyetlen édesvízi tőkehalféle. Kevesen ismerik és még kevesen horgásznak erre a haltípusra, ez főleg azért is lehet mert nyáron a meleg vizet nem kedveli és ezért télen lehet fogni, mikor már a víz 10 fok alá csökken.A menyhal a mélyebb, tiszta és hidegebb vizeket kedveli, ezért a hegyvidéki és dombvidéki folyókban…
(Cyprinus carpio) Elterjedés, élettér Az egész földön a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. Eredeti élőhelyét nyáron felmeleged, sekély vizű tavak, holtákag, folyók mellékágai alkották. Azonban ma már a telepítéseknek köszönhetően már olyan vizekben is előfordul, amely nem felel meg a ponty környezeti igényeinek. Az állat életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) az állandóan vándorló,…
Elterjedés, élőhely: Sebes pisztráng (Salmo trutta) Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Hideg vízű patakokban, alpesi tavakban találja meg igazán életfeltételeit, kedveli az oxigéndús sebes folyású patakokat. Európában és Amerikában õshonos, számos rokona él még földünk vizeiben. Magyarországon csak a sebespisztráng őshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak. Hazánkban az Északi középhegység, a Bakony és az Alpokalja…
A dévérkeszeg teste oldalról lapított magas, a fiatalabb példányok világosabbak (pikkelyeik ezüstösek), az öregebbek sárgásbronzosak. Herman Ottó a nagy polihisztor a “keszegjellem legtörzsökösebb alakjaként” jellemezte.Kedveli a lassabb folyású folyókat, nagyobb tavakat, holtágakat (Dunában, Tiszában, Körösökben, állóvizek közül a Balatonban a Velencei-tóban, a Tisza-tóban nagy állományban élnek). Szinttáj is van róla elnevezve az ún. dévér-szinttáj. Ormányszerűen…
Elterjedés, élőhely: Kárász (Carassius carassius) A kárász Európa minden folyó illetve álló édesvizében előfordul, kivéve a hideg vizű mély tavakat sebes folyású patakokat. Oxigénigénye csekély, így mocsarakban lápokban is előfordul. Tavakban a gyorsan felmelegedő part menti vizekben tanyázik előszeretettel, nádtisztások szélén, hínarasokban találja meg igazán kedvező életfeltételeit. Csak a télvíz idején húzódik a mélyebb…
Elterjedés, élőhely: Fekete sügér (Micropterus salmoides) Észak-Amerikából került magyarországra. Fõként tógazdaságokban, illetve elvétve, kavicsos-homokos természertes vizekben található. Természetes vizeinkben csak elvétve fordul elõ, elszaporítása esetén tavaink fõ horgászhala lehetne. Rendkívüli szemfülessége, gyorsasága miatt a tengerentúlon közkedvelt horgászhal. Testfelépítés: Teste oldalról lapított, feje és szája nagy méretû. Szájában apró fogak találhatók, a száj felsõ állású és…
A csuka ismertetése A csuka (Esox lucius) Magyarország egyik legismertebb ragadozó hala, amely szinte minden álló- és folyóvízben megtalálható. Karakteres megjelenése és villámgyors támadása miatt a horgászok egyik legizgalmasabb zsákmánya. Alapadatok és tudományos besorolás Tudományos név: Esox lucius. Rend: Esociformes. Család: Esocidae. Magyar nevek: csuka, vízi tigris. Átlagos hossza 40–70 cm, de elérheti az 1…
Előfordulás Vándorló életmódot folytató, az édesvizekben növekedő, de csak a tengerben szaporodó halfaj. Magyarországon csak olyan vizekben él jelentős állománya, ahová rendszeresen telepítették (Balaton, Fertő tó, néhány zárt holtág-, mellékág). Telepítése a 90-es évek elején abba maradt, azonban hosszú élettartama miatt jelentős állomány maradt fent. Ahol korábban nem telepítették, ott előfordulása igen ritka. Táplálkozás A…
Amur (Ctenopharyngodon idella) Elterjedés, élőhely: Az amur őshazája Kína, de előfordul Oroszország keleti részén fekvő melegebb vízű folyóiban, tavaiban. Az 1970-es évek elején Magyarországon a szakemberek kezdtek gondolkodni, hogy kellene egy olyan halfaj aminek fő táplálékát képzi a vizeinkben olyannyira elszaporodott vízinövényzet, az első példányok 1973-ban érkeztek meg hazánkba. Kedveli a lassú folyású csendesebb szakaszokat,…
Márna (Barbus barbus) Előfordulás Magyarországon két faj őshonos a Petényi márna (Barbus meridionali petényi) és a Márna (Barbus barbus). A Petényi márna tiszta vízű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farokúszó vonalát. A Petényi márna természetvédelmi oltalom alatt áll,…
A süllő (Stizostedion lucioperca) a magyar horgászok egyik legkedveltebb ragadozó hala. Elegáns megjelenésével és ízletes húsával méltán kapta a „vizek királya” becenevet. Főként tiszta, oxigéndús vizekben él, és éjszakai ragadozóként tevékenykedik. Rendszertani besorolás és alapadatok Tudományos név: Stizostedion lucioperca (régebbi nevén Lucioperca lucioperca). Rend: Perciformes. Család: Percidae. Magyar nevek: süllő, fogassüllő, fogas. Átlagos hossza 40–70…
Elterjedés, élőhely: A busát Magyarországra az 1970-es évek elején importálták, azzal a céllal hogy a vizeinkben egyre nagyobb mértékben felszaporodott fitoplanktont fogyassza. Eredeti hazája Ázsia keleti része, Kína. Magyarországon szinte minden álló és folyóvizünkben megtalálhatók állományai. A Balatonba és a Velencei tóba is betelepítették, napjainkban nagy gondot jelent a lehalászása, mivel a busák akár a…
