Márna (Barbus barbus)
Előfordulás
Magyarországon két faj őshonos a Petényi márna (Barbus meridionali petényi) és a Márna (Barbus barbus). A Petényi márna tiszta vízű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farokúszó vonalát. A Petényi márna természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért KIFOGNI TILOS.
A márna a bővizű, nagyobb folyókat szereti. Itt a mélyebb részeket kedveli, élettere a kavicsos-homokos mederfenék, ahol a forgók, örvénye alatt, két víz találkozásánál, nagyobb kövek melletti csendesebb részeken él.
Legjobb márnás vizeink a nagyobb folyó Tisza, Duna, Körösök, kitűnő márnás víz a Dráva és a Rába folyó.
Táplálkozás
Igazi „mindenevő” halfajta. Húsos ajkai segítségével leharapdálja a meder köveinek élőbevonatát, algaszőnyegét, összeszedi az ott élő csigákat, rovarlárvákat, és általában minden állati eredetű táplálékot elfogyaszt. A nappalt rendszerint a kövek közötti mélyedésekben tölti, táplálékának megszerzésére inkább csak késő délután indul. Nagyobb folyókban csak este merészkedik a part közelébe. Táplálkozása tavasztól-őszig intenzív, fogása is erre az időszakra esik.
Szaporodás, egyedfejlõdés:
Ívása május-június hónapban zajlik. Rendszerint oxigéndús, köves aljzatú helyeken.