Joomla Software Template

Előfordulás
Vándorló életmódot folytató, az édesvizekben növekedő, de csak a tengerben szaporodó halfaj. Magyarországon csak olyan vizekben él jelentős állománya, ahová rendszeresen telepítették (Balaton, Fertő tó, néhány zárt holtág-, mellékág). Telepítése a 90-es évek elején abba maradt, azonban hosszú élettartama miatt jelentős állomány maradt fent. Ahol korábban nem telepítették, ott előfordulása igen ritka. 

Táplálkozás
A táplálékát a vízfenéken keresi, amely java részt gerinctelen állatokból és halakból tevődik össze. Az angolna táplálkozását tekintve mindenevõnek mondható, fenéklakó mivolta révén az ott elõforduló táplálékszervezetek alkotják táplálékának nagy részét. Néhányat említve: gyûrûsférgek, puhatestûek, csigák, kagylók, rákok (alsórendû, felsõrendû), rovarok, halak kétéltûek. A táplálékfajták fogyasztását ki lehet vetíteni évszakokra is: alsórendû rákok - márciustól novemberig csökkenõ tendenciával, puhatestûeket - nyár végétõl novemberig, halakat - június július hónapban. 

Szaporodás, egyedfejlõdés, növekedés
Az ivarérett angolna az édesvízbõl a tengerbe vándorol ívásra. Sokáig nem tudta senki megállapítani az ívás pontos helyét, de 1967-ben Bertelsen-nek sikerült nagyobb pontossággal megállapítani az angolna ívóhelyének pontos koordinátáit. Szerinte az ívás a ráktérítõ és a 60 fok nyugati hosszúság metszéspontjánál a Sargasso-tengerben valószínû.
A Sargasso-tenger az Atlanti-óceánnak a Bermuda-szigetek, Azori-szigetek és a Karib-szigetek közötti része. Nevét a vízben nagy tömegben lebegõ Sargassum barna moszatról kapta. A víz sótartalma 36,5 %, óceáni viszonyok között a legnagyobb átlátszóságot itt mérték.
A mai napig sem tisztázódott, hogy az angolnák milyen mélységben és milyen módon ívnak. Egyes szakemberek a lárvafogási mélységbõl indulnak ki, tehát 200-500 m mélyen tételezik fel az ívást.