Tavak.hu – horgásztavak, horgászvizek, cikkek Magyarországi katalógus
(Cyprinus carpio)
Elterjedés, élettér
Az egész földön a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. Eredeti élőhelyét nyáron felmeleged, sekély vizű tavak, holtákag, folyók mellékágai alkották. Azonban ma már a telepítéseknek köszönhetően már olyan vizekben is előfordul, amely nem felel meg a ponty környezeti igényeinek. Az állat életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következtethetünk. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. A dús növényzet viszont fontos a számára, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem táplálékot és ívóhelyet is.
A víz oxigéntartalmával kapcsolatos igénye szerény, a ponty az oxigént különösen hatékonyan hasznosítja. Oxigénszükséglete nõ a víz hõmérséklet emelkedésével, mivel ilyenkor többet mozog, illetve több táplálékot vesz fel. Amennyiben a víz oxigéntartalma lecsökken a ponty másodlagos levegõfelvételhez folyamodik, a vízfelszínen levegõt szippant (pipál), sõt egyes esetekben bõrön keresztül is tudja az oxigént hasznosítani.
Táplálkozás
A ponty mindenevő halfaj. Természetes táplálékát a vízfenéken előforduló rovarlárvák, puhatestűek, apró rákocskák alkotják. A növények magvai, vízinövények rügyei csak kiegészítő formában jelennek meg a ponty táplálkozásában. A nagyobb pontyok esetenként a kisebb halakat is bekapják, de a ponty ettől még nem ragadozó. A táplálékot a ponty a harmonikaszerűen előrenyúló szájával veszi fel, majd garatfogaival felaprítja. Gyomra nincs, a táplálék közvetlenül a hosszú béltraktusba kerül.
A táplálékfelvétel igen intenzív 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletű vízben, viszont még az 5 fokos vízben is táplálkozik (ezt igazolják a léki pontyhorgászok fogásai is). A tartós koplalást a ponty hiteles vizsgálatokkal alátámasztva kb. 600 napig viseli el.
Szaporodás, egyedfejlődés:
Ideális esetben, vagyis 18-20 fokos víz-hőmérsékletnél és kedvező ívóhelyek meglétekor az ivarérett halak májusban és júniusban ívnak, bár az ívás elhúzódhat július közepéig is (kedvezőtlen vízhőmérséklet). Az ívás természetes vizekben szakaszos, vagyis akár napokig, vagy hetekig is eltarthat.Hidegfront betörés hatására az ívási folyamat megszakad, az ikrásokban képződött ikra visszafejlődik, és a hal szervezetében komolyabb károsodás nélkül felszívódik.
Egyes számítások szerint a ponty kedvező esetekben testsúlykilógrammonkét 100 000-200 000 ikrát rak, egyes igen súlyos nőstények több mint 1 millió ikrát képesek kibocsátani.
