Halak horgászati módszerei

 
A csuka horgászata  
(klikk a címre)

Hol keressük:
    A csuka hegyvidéki patakjaink kivételével gyakorlatilag minden vizünkben megtalálható. Inkább az állóvizekben található meg, folyóvizekben csak a sodrástól mentes szakaszon találkozhatunk vele. Életében fontos szerepet játszik a fedezék, búvóhely ahonnan ragadozó életmódjának megfelelően lesből támad zsákmányára. Kedveli a náddal, növényzettel sűrűn benőtt partrészeket.

Bővebben: Csuka horgászata

Hol keressük:

Az amur egyike a világgazdasági szempontból legfontosabb édesvízi halainak egyike, Kínából származik, elsősorban az elszaporodott vízinövényzet irtására történt a célirányos telepítése Magyarország vizeibe 1970-es években. Azóta megtalálta életfeltételeit és rendkívül jól érzi magát, amit a kifogott példányok mennyisége és mérete is mutat. mivel zömmel növényi táplálékot fogyaszt a növényzet sűrűjében kell, hogy keressük. Folyóvizekben az aljzatra tapadt élőbevonatot legeli, a lassú folyású részeken, öblökben, kőgátak mögött. Állóvizeken a nád fiatal hajtásait, és a hínárt, algákat, moszatot eszi, így itt kell keresni.

Hol keressük:
Fenéklakó hal ezért szívesen bújik az iszapba, ahová szinte teljesen be tudja ásni magá, van amikor csak a feje látszik. Szeret megbújni vízbedölt fák, bokrok mellett. Nagyobb tavakban mint például a Balatonon, a partbiztosító kövezések réseiben is előszerettel tanyázik. Nagyobb vizeinkben (mint a Balaton, Velencei-tó, Ferto-tó, ahol rendkívűl erős állomány él) kecsegtet jó angolnazsákmány.

Bővebben: Angolna horgászata

Hol keressük:

     Az egész földön a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. Eredeti élőhelyét az alföldi jellegű, nyáron felmelegedő, sekély vízű tavak, holtágak, a folyók középső és alsó szakaszának mellékágai, kiöntései képezték.
    Az intenzív telepítéseknek köszönhetően olyan vizekben is előfordul jelentős állománya, amely nem igazán felel meg igényeinek. Ilyen környezetben előfordul, hogy a ponty egyáltalán nem szaporodik. A ponty a lassú folyású folyó, illetve lassú áramlású állóvizeket kedveli. Jól viseli a melegebb, oldott oxigénben szegényebb vizeket is, mivel bizonyos fajtái képesek a bőrön keresztüli oxigénfelvételre is (pl.: tükrös ponty) Magyarországon gyakorlatilag szinte minden vízben előfordul. Igen kedvelt halfajta, amely a horgászok fogásainak jelentős részét képzi. A folyóvizekben a kőgátak mögötti langós részeken, kisebb öblökben, partbiztosító kőrészek mentén, torkolatoknál találjuk meg. A tavakban, állóvizekben folyamatosan mozgásban van, ősszel a lehülő vízben a mélyebb részeket keresi fel a téli nyugalmi időszak eltöltésére, ilyenkor is táplálkozik. A víz melegedésével aktívabbá válik. Tavasszal, élelem után kutatva gyakran előfordul, hogy a part menti sávban az apró állati és növényi szervezeteket keresi. A víz melegedésével olyan helyet igyekszik magának keresni, amely védett és környezete táplálékdús. Kitűnő erre a part menti nádas, illetve a hínáros rész. A nagy nyári melegben amikor a víz oldott oxigénszintje alacsony a ponty gyakran feljön a vízfelszínre és légköri levegő ’pipázásával’ pótolja az oxigént, ilyenkor a legnehezebb megfogni. Vannak olyan egyértelmű jelek, amiről határozottan fel lehet ismerni, hogy pontyok tartózkodnak a a horgász közelében. Egyik ilyen a ponty vízből való kiugrása, ez főleg nyári melegben tapasztalható. A vízfenékről felszálló buboréksor is lehet jele a halnak, ám könnyen össze lehet keverni a fenékről felszálló gázokkal, fő jellemzője a "pontytúrásnak", hogy a buboréksor egy bizonyos irányba halad. A nádszálak finom ütemes rezgése is lehet bíztató jel, ekkor a ponty éppen az egyik legkedveltebb táplálékát, a vándorkagylót csipegeti a nádszálak tövéről. Nagyobb pontyok képesek a nádasokban utakat, járatokat vágni, ahol szívesen tartózkodnak, ezekben a folyosókba lógatva az úszós készségünket, gyakran kellemes meglepetés érhet bennünket.

Bővebben: Ponty horgászata