Horgásztavak keresése

Hirdetés

Hirdetés

Tavak.hu

Üdvözöljük a megújult Tavak.hu oldalunkon!

Hamarosan több horgász cikket olvashat oldalunkon, még átfogóbb horgásztó bemutatókat készítünk, és a halak ismertetését is bővebbre fogjuk szabni. Hamarosan nyereményjátékokat is indítunk, melyben horgászbotokat, orsókat, és egyéb értékes horgász cikkeket lehet majd nyerni! Hamarosan publikáljuk Facebook oldalunkat, mely szorosan fog kapcsolódni nyereményeinkhez!

Ingyenes regisztráció

Látogatók

Oldalainkat 5 vendég böngészi

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, így havonta egyszer kiküldjük az Ön részére az új horgásztavak listáját, amelyek regisztráltak oldalunkra.
Fogható halfajok
Sebes pisztráng E-mail

Elterjedés, élõhely:
Sebes pisztráng (Salmo trutta)
Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
Hideg vízű patakokban, alpesi tavakban találja meg igazán életfeltételeit, kedveli az oxigéndús sebes folyású patakokat. Európában és Amerikában õshonos, számos rokona él még földünk vizeiben. Magyarországon csak a sebespisztráng őshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak. Hazánkban az Északi középhegység, a Bakony és az Alpokalja tavai, patakjai jelentik fő előfordulási helyét. A 90-es években a Dunántúlon lévõ Viszló patak pisztrángállománya országoshírû volt, csak mivel a bauxitbányászatot leállították, a bányászathoz szivattyúzott karsztvíz is elapadt, ami tulajdonképpen táplálta a Viszló patakot. Szilvásváradon tenyészet tartja fenn a hazai állományt, szökött pisztrángok vannak a Szinva, Bódva, és a Bán-patakban. Az utóbbi idõben felkapott kirándulóhely lett a Pinka patak és környéke, mivel számos halfaj mellett pisztrángozni is lehet.

Bővebben...
 
Ponty E-mail

(Cyprinus carpio)

Elterjedés, élettér

Az egész földön a legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfaj. Eredeti élőhelyét nyáron felmeleged, sekély vizű tavak, holtákag, folyók mellékágai alkották. Azonban ma már a telepítéseknek köszönhetően már olyan vizekben is előfordul, amely nem felel meg a ponty környezeti igényeinek. Az állat életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következtethetünk. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. A dús növényzet viszont fontos a számára, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem táplálékot és ívóhelyet is.
A víz oxigéntartalmával kapcsolatos igénye szerény, a ponty az oxigént különösen hatékonyan hasznosítja. Oxigénszükséglete nõ a víz hõmérséklet emelkedésével, mivel ilyenkor többet mozog, illetve több táplálékot vesz fel. Amennyiben a víz oxigéntartalma lecsökken a ponty másodlagos levegõfelvételhez folyamodik, a vízfelszínen levegõt szippant (pipál), sõt egyes esetekben bõrön keresztül is tudja az oxigént hasznosítani.

Bővebben...
 
Keszegfélék E-mail

Keszegfélék

A dévérkeszeg teste oldalról lapított magas, a fiatalabb példányok világosabbak (pikkelyeik ezüstösek), az öregebbek sárgásbrozosak. Herman Ottó a nagy polihisztor a "keszegjellem legtörzsökösebb alakjaként" jellemezte.Kedveli a lassabb folyású folyókat, nagyobb tavakat, holtágakat (Dunában, Tiszában, Körösökben, állóvizek közül a Balatonban a Velencei-tóban, a Tisza-tóban nagy állományban élnek). Szinttáj is van róla elnevezve az ún. dévér-szinttáj. Ormányszerûen elõrenyújtható szájával az iszapban keresi táplálékát, csigákat kisebb kagylókat, árvaszúnyoglárvát, amely a legsikeresebb csalija is. Mint szájállása is elárulja élelmét elsõsorban a fenéken keresi, de állóvizekben gyakran található vízközt is, ritkán feljön a felszínre is fõleg a hajnali órákban.


Íz- és szagérzékelése fejlett, messzirõl megérzi az etetõanyag szagát, kedveli az édes ízûeket, de fõleg tavasszal eredményesek lehetünk ha a natúr etetõanyaghoz sok sót keverünk.
Májusban-júniusban ívik a part menti növényzet sekély részén, sokszor a halak háta is kilátszika vízbõl, ilyenkor prédául szolgálhatnak a nagyobb példányok a vízimadaraknak, víziemlõsöknek. Sok helyütt horgászati tilalmat rendelnek el ebben az idõben, néhol megtiltják a vízparton való tartózkodást. Sõt egy idõben Svédországban még a harangozás is tilos volt a vizek közelében fekvõ templomokban, hogy az ívást ne zavarják.Növekedése táplálékban gazdag vizekben gyors testhosszúsága elérheti a 40-50 centimétert és testtömege a 4-5 kilogrammot.

Bővebben...
 
Kecsege E-mail

Kecsege (Acipenser ruthenus)

Előfordulása:

Nagyobb folyóink lakója, ahol vízfenék közelében kisebb-nagyobb csapotokban keresi táplálékát. Magyarországon természetes szaporulata jelentős. Kedveli a sebesebb folyású homokos szakaszokat, az agyagos márgás vízrészeket. Fenéklakó hal. Hazánk legjobb kecsegés vizei, a Tisza, Dráva, Körösök, az utóbbi években a Dunában is megjelent.A kecsege a tiszta, mély áramló vízű folyóink lakója, kedveli az agyagos szakadó partoldalakat (kérészes part), ahol legfontosabb táplálékát is megtalálja. Homokos, lapos partoldalakon is előfordul, főleg alacsony vízállásnál, többnyire az esti és éjszakai órákban. Fenéklakó hal, ezért itt is keressük.

Bővebben...
 
Kárász E-mail

 
Elterjedés, élõhely:

Kárász (Carassius carassius)
A kárász Európa minden folyó illetve álló édesvizében elõfordul, kivéve a hideg vízû mély tavakat sebes folyású patakokat. Oxigénigénye csekély, így mocsarakban lápokban is elõfordul. Tavakban a gyorsan felmelegedõ partmenti vizekben tanyázik elõszeretettel, nádtisztások szélén, hínarasokban találja meg igazán kedvezõ életfeltételeit. Csak a télvíz idején húzódik a mélyebb vizekbe, a nyugalmi idõszak idején.

Bővebben...
 
Fekete sügér E-mail


Elterjedés, élõhely:
Fekete sügér (Micropterus salmoides)
Észak-Amerikából került magyarországra. Fõként tógazdaságokban, illetve elvétve, kavicsos-homokos természertes vizekben található. Természetes vizeinkben csak elvétve fordul elõ, elszaporítása esetén tavaink fõ horgászhala lehetne. Rendkívüli szemfülessége, gyorsasága miatt a tengerentúlon közkedvelt horgászhal.

Bővebben...
 
Csuka E-mail

 


(Esox lucius)
 

víz hőmérséklete csökken és a táplálékállatok a mélyebb vizekre húzódnak, ilyenkor a csuka korgó gyomorral követi őket, ilyenkor nincs megszokott leshelye, vándorol. Télen is táplálkozik, így a lék alól is kitűnően horgászható.

Bővebben...
 
Compó E-mail


Származás, elterjedés, élettér:
Compó (Tinca tinca)
Elterjedése Európában Nagy Britanniától egészen Oroszországig tehetõ, jelentõs állományai élnek Írország melegebb vizeiben. Egyaránt megél kisebb és nagyobb tavakban, folyókban, mocsarakban lápokban is elõfordul, a kárász mellékhalaként fordul elõ. Oxigénigénye csekély. Kedveli az iszapos aljzatú lassú folyású vízszakaszokat. Dús növényzet között érzi biztonságban magát. Hazánkban a patakokat és a táplálékban szegény tározókat kivéve minden folyó és állóvizünkben megtalálható. Németországben a pontyos tógazdaságokban tenyésztett hal, néhol többre becsülik húsát a pontyénál.

Bővebben...
 
Balin E-mail


Elterjedés, élõhely:
Balin (Aspius aspius)
A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). Nyíltvízi ragadozó hal, zsákmányát a felszín közelében ragadja meg. Folyókban kedveli az erõsebb áramlású részeket, kõruganyok, kõgátak a sodrását, illetve duzzasztómûvek oxigéndús alvizét. Tavakban elsõsorban a nyíltvizen tartózkodik, innen rabol a nádtisztásokon bandázó kishalakra. Sokszor csapatokban vadászik, egy nagyobb balincsapat bekerítve ront rá a kishalakra.

Bővebben...
 
Angolna E-mail

 

Bővebben...
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 3